1. Elektronikus levelezés mint a kommunikációs modell egy megvalósulása ( a kommunikációs folyamat modellje )
Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be az elektronikus levelezés példáján a kommunikációs folyamatot! Mit nevezünk zajnak? Hogyan védekezünk ellene, illetve az információt torzító hatása ellen? Miért jó, ha egy adathalmaz, illetve egy közlemény (valamennyire) redundáns?

Mik a kommunikációs modell összetevői?
Válasz:
közlemény
forrás (adó)
jelátalakító
kódoló
csatorna
zaj
dekódoló
nyelő (vevő)

Mi a kommunikáció folyamata?
forrás--> kódoló-- > jelátalakító-->csatorna (zaj)-->jelátalakító-->dekódoló-->nyelő

Magyarázd el a kommunikációs folyamatban szereplő fogalmakat!
közlemény:
forrás (adó)
jelátalakító
kódoló
csatorna
zaj
dekódoló
nyelő (vevő)
(Félkész!)
Írj példát számítógépes kommunikáció esetén az információs csatorna fizikai közegére!
fizikai mező amely a közleményt továbbítja pl :UTP Kábel

Továbbítsd a következő bitsorozatot gondolatban: 101100110101. Szemléltesd azt az esetet, amikor hiba csúszik a továbbításba. Mutass példát egy lehetséges javításra.
Megoldás: plusz egy bitet hozzáteszünk az eredeti kódsorozathoz:
1011001101010
Értelmezd a kommunikációs folyamatot az elektronikus levelezésre!:
Van a forrás :ez a feladó aki rendelkezik egy levelező programmal
Van a kódoló :a feladó levelező programja pl: freemail,gmail
Van a csatorna : internet segítségével elküldjük a SMTP szervere szükséges a fogadáshoz meg POP3 szerver kapjuk meg
Van a dekódoló :a címzett levelező programja
Nyelő: a címzett.

A jelek mely két fő csoportja esetén beszélünk jeltovábbítást zavaró hatásokról?
analóg jel :jelhez kavarodó zaj
digitális jel:
E két fő csoport esetén hogyan védekezhetünk a zajok ellen?
analóg jel: szigetelés,pl: hang esetén hangszigeteléssel, elektromos jel ellen meg elektromágneses árnyékolással, elektromos szigetelés
digitális jel :szigetelés, ha a zaj hibákat okozott az adatbitekben – hibajavító eljárások, ellenőrzőbitek

Mi az a redundancia? (Rövid megfogalmazás, és példa)
terjengősség mértéke .EZ az alapja a tömörítés lehetőségének is, a redundáns adathalmazban a hibák nagy valószínüséggel javíthatók annál biztosabban minél nagyobb a redundancia


2. Az adat és az információ jelentése; az adat biztonsága (veszélyek, biztonsági intézkedések)

1. Milyen alkotóelemekből áll az adat? Milyen formában találkozunk az adatokkal? Mi a különbség a jel és az adat között? Minden jelet értünk? Hozz példákat!
Az adat valamilyen jelrendszerben ábrázolt jelek vagy elemi halmaza.Adatnak általában jelentésük van vagy értelmük van.Az adatok általában információt hordoznak .


2.      Mi a különbség az adat és az információ között? Mi az az előzetes tudás? Mi köze van az előzetes tudásunknak az információ értelmezéséhez? Hogyan döntöd el, hogy a jelhalmaz adat, vagy információ?
Az adatot át kell kódolnunk saját tudásunk szerint hogy értelmezni tudjuk. pl:németet magyarra fordítani. Az információt értelmeznünk kell hogy meg tudjuk érteni.Az előzetes tudás az hogy már tudunk valamit az adott információról de nem eleget.

3.      Írj példát egy adat értelmezésére, és mutasd meg, hogy mikor információ az értelmezett adat számodra.Például egy idegen nyelvet lefordítani a saját anya nyelvemre.Nekem nekem akkor értelmezett az információ ha azt meg is tudom érteni és elmondani.

4.      Mi a különbség az informatikai értelemben vett információ-fogalom és egyéb értelmezések között?Az hogy az informatikában számokkal írják egyéb területen pedik ahogy az adott ország nyelvén hogy meg értsék az emberek.

5.      Írj egy példát arra, amikor néhány bájton tárolunk digitális jeleket, és a tartalma számodra adat, de nem információ. Például ha 2-es számrendszerben van írva vagy 16-so vagy akár hanyason.

6.      Milyen veszélyektől kell védenünk a számítógépen tárolt adatainkat? (5 szó kell ide)

Vírusoktól,Hackerektől,törlődéstől,személyektől akik nem akarjuk hogy megtudják mi van a gépünkön,

7.      Részletezd az előző válaszban felsorolt fogalmakat!Vírus: egy adat ami tönkre teszi a gépünkön lévő adatokat.

8.      Egy kisebb vállalati hálózat rendszergazdája vagy, a főnököd teljes felelősséget ruházott rád a hálózat biztonságával kapcsolatban. Mi mindenre kell gondolnod, ha meg akarod kapni a fizetésedet még fél év múlva is? (8 kifejezés)

Türelem :),oda figyelés,hatékonyság,tisztelet,józanul gondolkodni.

9.      Sorold fel a helyi hálózatok védelmi szintjeit!  (4 db)

Tűzfal,Vírusírtó,

10.  Magyarázd meg röviden, melyik védelmi szint hogyan működik!

---

3. Analóg és digitális jelek összehasonlítása (alkalmazási példák)

Hogyan jellemezné az analóg és digitális jeleket? Mondjon példákat!

Mi a jelentősége a különféle jelek digitalizálásának?

1.      Írj példát fizikai jelre! Mi ezek közös jellemzője?Általában  folyamatosak,bármilyen értéket föl vehetnek például szín,energia,távolság,erő.

2.      Írj példát olyan jelre, amelynek értékei nem folytonosak! Milyen jeleknek hívjuk ezeket?

3.      Írj példát olyan jelekre, melyeket szoktunk digitalizálni. (legalább 3)Analóg jel,Digitális jel,Diszkrét jel.

4.      Lehet digitalizálni egy analóg jelet? És diszkrét jelet?Igen

5.      Írd le röviden a hangszeres zene A/D és D/A átalakításának lépéseit!  zongora hangja --> analóg mikrofonjel (hangkártya) --> digitális hang (számítógép)-->    analóg jel a hangszóróba (hangkártya) --> a hangszóró hangja

6.      Írd le röviden a fényképek A/D és D/A átalakításának lépéseit!   papírfénykép --> digitális kép --> nyomtatott kép

7.      Részletezd minimum 4 mondatban, hogyan tároljuk le az élő zenét CD-n! Használd a fontos fogalmakat.Először be tesszük a cd íróba egy üres cd aztán egy író programmal kiválaszt juk milyen adatot akkarunk rá írni ezek után rá kattintunk hogycd írása.

---

4. Szövegek bináris tárolása, kódtáblák (jellemzők és különbségek)

Hogyan lehet a karaktereket, mint diszkrét jeleket digitalizálni? Mi a különbség a karakter kódja és a karakter képének, formájának kódja között?

Ismertesse az ASCII kódot, és bővített változatait!

Ismertesse az UNICODE lényegét! Mi a jelentősége?

Milyen összefüggés van a kódolható karakterek száma és a kódszóban a bitek száma között?

Kódtáblázat vagy számítógép segítségével mutasson néhány példát a karakter-számkód párokra!

1.      Mi a kódolás és a dekódolás?A kódolás az hogy valamit szabályok szerint mássá alakítunk. .A dekódolás pedig ennek az ellentétje. vissza alakítjuk.

2.      Írj példát az informatika világán kívül kódolási formákra!

3.      Ismertesd röviden a BCD kód működését és hasznát.Tízes számrendszerből 2 tesbe alakítja át egyenként.

4.      Hogyan váltunk át egy számot 10-es számrendszerből 2-es számrendszerbe?

5.      7 biten hányféle karakter tárolható? 128

6.      1 bájton hányféle karakter tárolható?256

7.      2 bájton hányféle karakter tárolható?65536

8.      Mi a kódszó?A kódolás az hogy valamit szabályok szerint mássá alakítunk.

9.      Mit rendelnek a karakterekhez a kódtáblákban? Milyen számrendszert használnak ehhez?

10.  Milyen változatai vannak a régebbi kódtáblának?ASCII kódrendszer,Unicode kódrendszer

11.  A régebbi kódtábla első változata milyen karaktereket tartalmaz? Hány darab karaktert tartalmaz? Hány bites ez a kódtábla?

12.  A régebbi kódtábla második változatára miért lett szükség? Ez milyen karaktereket tartalmaz? Hány darab karaktert tartalmaz? Hány bites ez a kódtábla?

13.  Magyarországon milyen jelű kódtáblát használtak DOS és WINDOWS alatt?

14.  A ma legszélesebb körben alkalmazott kódtáblára miért volt szükség?Azért hogy pl:az idegen nyelvet is megértjük meg hogy számítógép számokkal dolgozik azt is megérsük

15.  Megoldott a UNICODE minden problémát? Miért?Igen mert dupla adatmenyiséget tárol.

16.  Mi a hátránya a UNICODE-nak?

17.  Mi az előnye a UNICODE-nak?Univerzális met minden ország karaktere benne van

18.  A UNICODE milyen karaktereket tartalmaz? Hány darab karaktert tartalmaz? Hány bites ez a kódtábla?65536,16bites.

19.  Magyarázd meg ezt a kifejezést: „kódolható karakterek száma”.

20.  Magyarázd meg ezt a kifejezést: „kódszóban a bitek száma”.

21.  Mi az összefüggés a kódolható karakterek száma és a kódszóban a bitek száma között?

22.  Hogyan tároljuk a karakterek képét?

4. Szövegek bináris tárolása, kódtáblák (jellemzők és különbségek)

Hogyan lehet a jeleket, mint diszkrét jeleket digitalizálni? Mi a különbség a karakter kódja és a karakter képének, formájának kódja között?

Ismertesse az ASCII kódot, és bővített változatait!

Ismertesse az UNICODE lényegét! Mi a jelentősége?

Milyen összefüggés van a kódolható karakterek száma és a kódszóban a bitek száma között?

Kódtáblázat vagy számítógép segítségével mutasson néhány példát a karakter-számkód párokra!

---

Minden adat kódolt formában van jelen

• A kódok előállítását – amikor jeleket meghatározott szabályok szerint az egyik jelrendszerből egy másik jelrendszerbeli jelekké alakítunk – kódolásnak nevezzük. A visszaállítást dekódolásnak mondjuk.
• A hírközlésben és a számítástechnikában rendkívül sok kódrendszer létezik: Morse ABC, telexkód, lyukkártyakód, stb. Például a BCD (Binárisan kódolt decimális) kódolás a tízes számrendszerbeli szám számjegyeit egyenként alakítja át kettes számrendszerbeli négybites számokká, és az így kapott bináris sor lesz a szám BCD kódja.

<!--[if !vml]--><!--[endif]-->Például: 237₁₀ -->   001000110111 

Kettes számrendszerbe átváltva:

<!--[if !vml]--><!--[endif]-->              237₁₀ --> 11101101₂

237	1
118	0
59	1
29	1
14	0
7	1
3	1
1	1
0

A kettő kód nem ugyanaz!

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->A karakterek (betűk, számjegyek, vezérlőjelek, egyéb grafikai jelek) diszkrét jelek, digitálisan kódolhatóak.

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->Gyakran a kódolási szabály olyan, hogy a jelkészlet minden eleméhez a másik jelrendszerben egy adott hosszúságú elemi jelsorozatot (például 8 bitet) rendel: egy kódszót. A továbbiakban ilyen kódolással foglalkozunk (ASCII, UNICODE).

ASCII kódrendszer

Az USA Szabványügyi Hivatala – ASCII (American Standard Codes for Information and Interchange) – 128 féle karaktert kódolt 7 bites bináris kóddal (ez van az első képen), minden karakternek egy kettes számrendszerbeli szám felel meg, kölcsönösen egyértelműen (lásd a kódtáblázatot).

Az ASCII 8 bites (1 byte-os) kiterjesztése (ennek a második fele van a második képen) már 2*128=256 karakter kódját tartalmazza, az első 128 szám (0-127) az eredeti ASCII kódot, a második 128 szám (128-255) egyéb karakterek, például ékezetes betűk kódjait tartalmazza. A 128-255 számok felhasználásával sokféle nyelvet, nemzeti betűkészletet is figyelembevevő kódtábla készült. (A teljes magyar karakterkészletet a 852-es jelű kódlap tartalmazza, illetve a Windows-ban az 1250-es.)

ASCII - 127 bites

ASCII tábla: a 127 bites kiterjesztése

Fontos megkülönböztetnünk a karakter kódját a karakter képétől, grafikai megjelenésétől (ha van ilyen). Hiszen a karakter képe is kódolható bitsorokkal, és kódolva is van – különben nem jelenhetne meg nyomtatáskor. A karakter képe – mivel ez is egy kép – sokkal több byte-on tárolható.

 

<!--[if !vml]--><!--[endif]-->  <!--[if !vml]--><!--[endif]-->

Unicode kódrendszer

A többféle 8 bites kódlap sok problémát vetett fel. A UNICODE 16 biten ábrázolja a karaktereket, megteremtve 65536-féle karakter kódolásának lehetőségét (1991-től).

A UNICODE felülről kompatibilis az ASCII-kóddal, és tartalmazza a ma használt írások nagy részének karakterkészleteit (görög, cirill, héber, arab, kínai, japán, tibeti, stb.).

A UNICODE 1 helyett két byte-ot használ a karakterek kódolására, ami dupla adatmennyiség (ezt hátránynak tekinthetnénk), de rendkívül sokféle karaktert tartalmaz,  így viszonylag univerzális (ez pedig előny). A UNICODE jelentősége az, hogy a különböző nyelvekben, illetve országokban egységes, szabványos kódrendszert használnak, ami megkönnyíti a legkülönfélébb adatkezelési feladatok megoldását.

Konverzió kódrendszerek között

Adatoknak az egyik kódrendszerből a másik kódrendszerbe való átkódolását konverziónak nevezzük. A konverziót program végzi. Előfordul, hogy az egyik kódtábla szerint előállított adatfájlt egy másik kódtáblát használó rendszerben kell alkalmazni.

---

Vázlat a 4-es érettségi tételhez

<!--[if !supportLists]-->Ø  <!--[endif]-->Kódolás fogalma

<!--[if !supportLists]-->Ø  <!--[endif]-->Dekódolás fogalma

<!--[if !supportLists]-->Ø  <!--[endif]-->Példák kódrendszerekre

<!--[if !supportLists]-->Ø  <!--[endif]-->BCD kód + rajz

<!--[if !supportLists]-->Ø  <!--[endif]-->Kódolás kódszóval

<!--[if !supportLists]-->Ø  <!--[endif]-->Konverzió kódrendszerek között

<!--[if !supportLists]-->Ø  <!--[endif]-->A karakter grafikai megjelenése – képként, nyomtatáskor + kép

<!--[if !supportLists]-->Ø  <!--[endif]-->ASCII kódrendszer

<!--[if !supportLists]-->§  <!--[endif]-->7 bites - 128 féle karakter

<!--[if !supportLists]-->§  <!--[endif]-->8 bites (1 byte) -  256 féle karakter

<!--[if !supportLists]-->¨      <!--[endif]-->első 128 szám

<!--[if !supportLists]-->¨      <!--[endif]-->második 128 szám

<!--[if !supportLists]-->§  <!--[endif]-->Kép: ASCII 437-es kódlap (angol)

<!--[if !supportLists]-->§  <!--[endif]-->Kép: ASCII 852-es kódlap (magyar)
Feladat: Ezen a képen Paint segítségével jelöljük meg a különböző karaktercsoportokat más-más színnel, nyilazzuk oda az elnevezéseket: vezérlőjelek, írásjelek, számok, az angol ábécé nagybetűi, kisbetűi, nemzeti ábécé nagybetűi, kisbetűi. Jelöljük meg a számozást is, írjuk mellé, milyen számrendszerben van.

<!--[if !supportLists]-->§  <!--[endif]-->hátránya

<!--[if !supportLists]-->Ø  <!--[endif]-->UNICODE kódrendszer

<!--[if !supportLists]-->§  <!--[endif]-->16 bites (2 byte) -65536 féle karakter

<!--[if !supportLists]-->§  <!--[endif]-->előnye

<!--[if !supportLists]-->§  <!--[endif]-->Kép a 437-es és a 852-es ASCII kódlapnak megfelelő részekről + 1 tetszőlegesről (Görög, stb.)

2. Az adat és az információ jelentése; az adat biztonsága (veszélyek, biztonsági intézkedések)

Mit nevezünk (általános értelemben) adatnak?

Elemezze az információ fogalmát!

Mutasson rá az adat és az információ közötti összefüggésre és különbségekre, példával illusztrálva!

Ismertesse az információ szónak néhány (más) jelentését!

Elemezze az adtabiztonság eszközeit!

Az adat valamilyen jelrendszerben ábrázolt jelek vagy elemi jelek halmaza, sorozata. Az adatoknak általában jelentésük, értelmük van. Valamire vonatkoznak, valamit leírunk velük. Az adatok általában információt  hordoznak, de ezt nem szó szerint kell érteni.

A jelnek mindig van jelentése, különben nem jel, de előfordulhat, hogy a jelentést nem ismerjük. Az elemi jelek vagy a  jelek sorozatai azonban lehetnek értelmetlenek és ellentmondásosak is.

Minden adat kódolt formában van jelen.

Pl.: A magyar hallott szöveget hangokra bontjuk, azokból épülnek fel a szavak, ezeket megértjük, majd a mondatot egyben értelmezzük. Ha magyar nyelvű szöveget hallunk, azt is kódoljuk a saját tudásunk szerint. Lehetnek olyan hangok, szavak, amiket nem tudunk kódolni.

Az idegen nyelvű szövegek esetén ugyanez történik, csak ott egyértelműbb, hogy kódolni kell a szavakat, mondatokat.

Mi az információ??

• Az információ új ismeret, új tudás. A meglévő ún. előzetes ismereteink, tudásunk alkalmazásával az adatot értelmezzük, a jelentését megértjük, ezáltal ismerethez jutunk;
• ha ez új ismeret, akkor információ, de ha számunkra már ismert volt, akkor nem információ;
• Fontos momentum az adat jelentése és az, hogy az adatot értelmezni kell, mert az  értelmezés eredménye, mélysége, a megértés szintje erősen függ az előzetes ismeretektől és a gondolkodástól;
• fontos a konkrét jelentés is, hiszen így állapítható meg, hogy új ismeret-e az információ.
• Ez megmutatja az adat az információ és az ismeret (tudás) viszonyát is .

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->Példa : „T = -5 ^o C” – ez adat (karakterek sorozata ). Ha tudjuk , hogy a T hőmérsékletet , a ^oC Celsius fokot, a -5 pedig negatív számot jelent , akkor értelmeztük az adatot. Ha éreztük és /vagy mértük is ezt a hőmérsékletet, akkor még többet jelent az adat. Ha mindezeken felül új is az ismeret, akkor információt jelent , annál többet, minél váratlanabb.

Az információ szó néhány más jelentése:

Az információ minden, ami adat és jelent valamit, de eltekintünk a konkrét jelentésétől, eltekintünk attól is, hogy új ismeret vagy sem.

Információ mindenféle tudás, ismeret – függetlenül az újdonságtól.

Az információ köznapi értelemben: tájékoztatás, hír, adat.

Az adatmennyiség nem azonos az információmennyiséggel, bár a mértékegységük neve ugyanaz. 1 bináris jelnek mindig egy bit az adatmennyisége, de nem biztos, hogy egy bit az információmennyisége.

Adatbiztonság:

Adatainkat védenünk kell :

• Hardverhibáktól: redundáns lemezkezelés RAID 0 (tükrözés), 1, 5, 10, biztonsági mentés
• Szoftverhibáktól: frissítések letöltése, megbízható,  jogtiszta szoftverek használata
• Vírusoktól: vírusirtó program használata, vírusadatbázis rendszeres frissítése, víruskeresés

A sok előnye mellett a hátránya: lassítja a gépet, különösen, ha rezidensen működik (a gép indításakor betöltődik a memóriába, és leállításig ott marad).

• Más felhasználóktól: NFTS (hálózati) jogosultságok beállítása, hálózati kommunikáció titkosítása ( https protokol, VPN – Virtuális Privát Hálózat kialakítás az interneten (cégek, bankok), digitális aláírás használata (bármely információ továbbítását biztonságossá teszi nem biztonságos vonalon is, miközben azonosítja a feladót, és csak a címzett olvashatja el az üzenetet)
• Katasztrófa esetek ( elemi károk, tűz , víz , villámcsapás .stb)

Az adatvédelem megoldásai:

(Az önálló gépek és a hálózatba kapcsolt gépek adatvédelme sok esetben megegyezik , de sok esetben némileg különbözik.)

• Tűz – és a vagyonvédelmi intézkedések
• Képzés, jogosultságok
• Adatok több példányban való tárolása, archiválás
• Vírusmentesítés
• Rendszeres karbantartás, szünetmentes tápegység használata, lemeztükrözés, kiszolgáló-kettőzés
• Programtesztelés
• Állományok kódolása, titkosítása
• Cserélhető merevlemezek páncélszekrényben történő őrzése

Többszintű védelem:

A LAN-oknál a védelem típusait szokás védelmi szinteknek is nevezni.

Innen ered a többszintű védelem kifejezés.

Az említett védelmi szintek vagy fajták:

• Bejelentkezési vagy jelszavas védelem
• Hozzáférési védelem
• Katalógus/könyvtár védelem
• file attribútum védelem

3 tétel

3. Analóg és digitális jelek összehasonlítása (alkalmazási példák)

Hogyan jellemezné az analóg és digitális jeleket? Mondjon példákat!

Mi a jelentősége a különféle jelek digitalizálásának?

---

 A jelek csoportosítása

A digitális jelfeldolgozás térhódításával szokásos a jeleket két nagy kategóriába sorolni, ezek szerint egy jel lehet folytonos, vagy diszkrét.

Folytonos jel:

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->A fizikai jelek általában folytonosak, vagy annak tekinthetők: bármilyen értéket felvehetnek két határérték között. Például: idő, energia, hely, távolság, nyomás, erő, áramerősség, feszültség, kitérés, szög, szín, fényerő.

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->Az analóg szó eredetileg arra utal, hogy valami hasonló valamihez. Esetünkben a jel valamilyen értelemben hasonlít a jelölt dologhoz. (Például ha a hangot hangnyomás-idő grafikonnal jellemezzük, ehhez nagyon hasonlónak kell lennie annak a feszültség-idő grafikonnak, amellyel a mikrofon jelét írjuk le. Ha nem az, akkor torz a felvétel.)

<!--[if !supportLists]-->·         Az analóg jelet általában az idő függvényében mérhetjük, a függvény képe folytonos.

 Diszkrét jel:

<!--[if !supportLists]-->·         A diszkrét, vagy kvantumos (kvantált) jel gyakorlatilag véges sokféle lehet, véges sokféle értéket vehet fel. Ezek az értékek jól elkülönülnek, megkülönböztethetők egymástól. Ilyenek például a bináris jelek (0, vagy 1; igaz, vagy hamis), a karakterek, a számjegyek, véges sok természetes szám. Gyakoriak a diszkrét jelsorozatok, például a szövegek, számadatok, ikonsorok.
·         Digitális jel: számjegyekkel írható le – azaz binárisan kódolható (diszkrét jelek halmaza, amelyeket számokkal jelölünk). A digitális jelek nem feltétlenül számtani, algebrai számok, hanem inkább sorszámok. Például nem alkalmazhatók rájuk a számtani alapműveletek. (Két karakter kódszámát összeadva lehet, hogy egy harmadik karakter kódszámát kapjuk, csak ennek éppen semmi értelme sincs.)

ASCII kódtábla részlete

<!--[endif]-->

 Analóg jel digitalizálása

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->A gyakorlatban az analóg jelet elegendően sok számmal jól lehet közelíteni – amelyekből nagy pontossággal (de soha sem teljes pontossággal) vissza is állítható az eredeti analóg jel (D/A: digitális-analóg; illetve A/D:analóg-digitális átalakítás).

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->papírfénykép à digitális kép à nyomtatott kép

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->zongora hangja à analóg mikrofonjel (hangkártya) à digitális hang (számítógép) à analóg jel a hangszóróba (hangkártya) à a hangszóró hangja: ez elegendően hasonlít az eredeti zongorahanghoz

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->feladó e-mailje (digitális jelsorozat) à modem (modulátor-demodulátor) à telefonvonal (analóg jelsorozat) à modem (modulátor-demodulátor) àfogadó e-mailje (digitális jelsorozat)

Analóg hangjel digitalizálásának elve

Egy analóg hangjel digitalizálásának két fő mozzanata a mintavételezés és a kvantálás:

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->A jelet diszkrét időpontokban mérjük, ez a mintavételezés. Például másodpercenként 22050 mintát veszünk a jelből (ez 22,05 kHz mintavételezési frekvenciának felel meg), és ezeket a mintaértékeket valós számoknak tekintjük.

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->A jel egész értékre történő skálázását és kerekítését kvantálásnak nevezzük, így minden mintaértéket egész számmal reprezentálunk.  a kvantálás során természetesen veszítünk a mintaértékek pontosságából, de maga a mérés sem teljesen pontos (minden mérésnek van hibája).

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->Ezeket az egész számokat bináris számokként (bitsorozattal) ábrázoljuk, például ha 256 jelszintet, azaz 256 egész számot akarunk megkülönböztetni, akkor 8 bit (1 byte) elegendő (2⁸=256). Ha 65536 jelszintet szeretnénk megkülönböztetni, akkor 16 bit szükséges.

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->Az így előálló jelsorozatot nevezzük az analóg jel digitális reprezentációjának. Például ha 22,05 kHz frekvenciával mintavételezünk, és minden mintát a hangerősségre jellemző 65536 nyomásszinttel kívánunk leírni, akkor 22050 db 16 bites számot kapunk minden másodpercben.

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->A digitalizálást automatizálva végezzük, például hangkártyával, hozzá csatlakoztatott mikrofonnal és megfelelő programmal.

Sony Sound Forge hangszerkesztő programban egy hangfájl

1-tétel vázlat

1. Elektronikus levelezés mint a kommunikációs modell egy megvalósulása ( a kommunikációs folyamat modellje )

Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be az elektronikus levelezés példáján a kommunikációs folyamatot! Mit nevezünk zajnak? Hogyan védekezünk ellene, illetve az információt torzító hatása ellen? Miért jó, ha egy adathalmaz, illetve egy közlemény (valamennyire) redundáns?

1.Forrás-kódoló-csatorna-dekodoló-nyelő

2. Forrás: a feladó, aki rendelkezik egy elektronikus postafiókkal valamelyik levelező szerveren (van e-mail címe)

Kódoló: a feladó levelező kliens programja: Outlook Express, vagy webes felület (pl.: freemail.hu)

Csatorna: Internet, a levél küldéséhez SMTP szerver szükséges, a fogadásához POP3 szerver Office szükséges

Dekódoló: a címzett levelező kliens programja. Nyelő: a címzett.

3. a közleményhez, jelhez keverődő, torzító, zavaró jel. zajszűrés szigetelés, például a hang esetében hangszigetelés, elektromos jel esetében elektromágneses árnyékolás és elektromos szigetelés,

4. terjengősség mértéke

Redundáns közleményben, adathalmazban az információ nem a lehető legtömörebben van megfogalmazva, az adatmennyiség jóval nagyobb, mint az információmennyiség, ez az alapja a tömörítés lehetőségének is, redundáns adathalmazban a hibák nagy valószínűséggel javíthatók – annál biztosabban, minél nagyobb a redundancia.